Édesvízi akváriumok berendezése
Amikor az akvárium berendezését tervezzük figyelembe kell vennünk, hogy akváriumunk leendő lakói hogyan élnek természetes élőhelyükön, ugyanis a különböző kontinensekről származó halak más és másfajta életmódhoz alkalmazkodtak. Egyesek a nagyobb méretükből vagy területvédő magatartásukból adódóan nagyobb akváriumot igényelnek, egyes fajok a melegebb, míg mások a hidegebb vizet kedvelik, és vannak, amelyek a lágyabb, vagy éppen a keményebb vízben érzik jól magukat. A fenti sorokból tehát az következik, hogy a halak életmódja jelentősen eltérhet egymástól, ezért nem mindegy, hogy milyen típusú akváriumot alakítunk ki számukra.
Az akvárium berendezésénél célszerű mindig a legtermészetesebb látvány kialakítására törekedni, a halak eredeti élőhelyéhez hasonló környezetet létrehozni. Ugyanakkor az egyéni ízlések és elképzelések alapján -ettől eltérő – egyedi stílusú akváriumok kialakítására is lehetőségünk van, de fontos, hogy a halak és az egyéb élőlények igényeit mindig tartsuk szem előtt.
Aljzat
Az aljzatnak a dekoráláson kívül több szerepe is van az akváriumban. A legtöbb növény a gyökereivel a talajba kapaszkodik és onnan veszi fel a növekedéséhez szükséges tápanyagot. Számos mikroorganizmus él a talajszemcsék között, amelyek részt vesznek a biológiai egyensúly fenntartásában. Dél-amerikai bölcsőszájú halak egyes fajtái is a talajra rakják ikráikat, valamint több hal és gerinctelen élőlény is menedéket, és táplálékot talál a talajszemcsék között.
Különböző méretű és színezetű aljzatok közül választhatunk a kereskedésekben, de érdemes az akvárium típusának megfelelő, természetes színű aljzat kiválasztására törekedni. Ilyenek a barna, fekete és fehér színek különböző árnyalatai. Ha növényes akváriumot szeretnénk akkor érdemes porózusabb, laza szerkezetű talajt választani, amelyek elősegítik a növények gyökereinek megkapaszkodását, növekedését. Az akváriumba helyezés előtt célszerű az aljzatot többször átmosni.
Fák, gyökerek
Az akvárium meghatározó természetes kellékei közé tartoznak a különböző fantázia névre keresztelt ágas-bogas gyökerek és vasfák. Ezek eltérő módon megszínezhetik a vizet, ezért használat előtt célszerű már jó előre beáztatni őket. Az akváriumba helyezés után fehér penész jelenhet meg ezeken a fákon, amely egy természetes folyamat, ami pár nap elteltével magától eltűnik. Ha a probléma magától nem oldódik meg, egy kis kefével mechanikusan eltávolítható. Az akvárium dekorálására használt fák, gyökerek a halak számára búvóhelyként, egyes növényfajok számára kapaszkodóként, élettérként szolgálnak. Afrikai sügeres akváriumokba ugyanakkor nem ajánlom, mert a fából csersav oldódhat ki, ami savanyíthatja a vizet és ezt sügereink kevésbé tolerálják, valamint az eredeti élőhelyükből adódóan természetesebb látványt nyújt egy számukra kövekkel, sziklákkal berendezett akvárium. Ha mégis szeretnénk az ilyen típusú akváriumot fával dekorálni minden esetben körültekintően járjunk el az akváriumba helyezésével kapcsolatban.
Kövek, sziklák
A kövek és sziklák az esztétikai élményen túl búvóhelyként és szaporodási helyként is szolgálnak az akváriumban. Különböző típusú és formájú dekorkövek közül választhatunk a kereskedésekben. A lávakő, palakő, a kerekded görgeteg kövek, valamint a homokkő a legtöbb esetben használható minden akváriumtípusban. A meszet tartalmazó mészkövet inkább csak a keményebb vizet kedvelő halak, mint például az afrikai sügerek akváriumába helyezzük, mert ezek megemelhetik a víz ph értékét és keménységét, amelyet a lágyabb vizet kedvelő halak kevésbé tolerálnak.
Háttér
- a halaknak biztonságérzetet ad
- a sötétebb hátterek kiemelik a halak színét
- a technikai eszközök elrejthetők az erre a célra kialakított hátterek mögött
- a szemlélődőnek esztétikus látványt kínál
Akvárium berendezésének lépései
A technikai eszközök elhelyezését követően első lépésként az akvárium aljára körülbelül 5 cm vastagságban helyezzük el a már jól átmosott talajt.
Ezt követően a kő és fa dekorációkat helyezzük el az akváriumba. A nagyobb sziklák, kövek esetében érdemes inkább ezzel kezdeni a berendezési folyamatokat, nehogy a halaink által végzett „tereprendezés” következtében a szépen felépített sziklaszírtünk leomoljon.
Ha műnövények használata mellett döntünk akkor a vízfeltöltés előtt célszerű úgy elhelyezni, hogy a technikai eszközöket is eltakarja. A magasabb műnövényeket hátra, míg az alacsonyabbakat előre ültessük. Az élő növényeket majd később, a már jól előkészített vízbe helyezzük el, mert a kezeletlen és nem megfelelő hőmérsékletű csapvíz sokkot okozhat növényeinknek.
Ha az akvárium berendezése megtörtént, töltsük fel az akváriumot vízzel és indítsuk be a technikai eszközöket. Ha minden megfelelően üzemel egy-két hét várakozást követően – amíg az akváriumból távozik a klór, és a baktériumkultúra kialakul – érkezhetnek a halak és az élő növények az akváriumba. A várakozási idő lerövidíthető, ha vízelőkészítő szert alkalmazunk, ami megköti a klór és a fém ionokat a vízben. Érdemes folyékony baktériumkultúrát is a vízhez adni, ezáltal a hasznos baktérium állomány megsokszorozódik, így az akvárium működése közben felgyülemlő káros anyagokat a baktériumok hatékonyan le tudják bontani.
Az akvárium berendezését és elindítását követően a halak és növények beszerzése, majd betelepítése következik. A következő írásomban ebbe a folyamatba szeretnék betekintést nyújtani, valamint az élő, valamint a műnövények előnyeit és hátrányait fogom kielemezni.
Írta: Szemán Gergely